Kisebb vihart kavart az elmúlt hetekben az a Batthyány Programban, majd két éve a Modern Városok Programban is megfogalmazott cél, hogy Érden gazdaságfejlesztő övezet létesüljön. A tervezettel augusztus végén foglalkozik a kormány, a miniszterelnöki kabinet ekkor tárgyalja majd a kérdést. De addig is szükséges tisztázni egy sor kérdést, hiszen rengeteg – részben tudatosan terjesztett – rémhír kering a városban és a közösségi fórumokon.

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy miért van szüksége Érdnek gazdaságfejlesztő övezetre.

A legfontosabb ok a város adóbevételeinek növelése, a fenntartható működés biztosítása. A megyei jogú városok közül ugyanis Érden a legalacsonyabb az adóbevétel.

Az adókból befolyt összeg jelenleg nem elegendő sem fejlesztésekre, sem a város pénzügyi likviditásának biztosítására. A gazdaságfejlesztő övezet létrehozásával és betelepítésével megháromszoroznánk az adóbevételeket, amivel biztosíthatnánk, hogy a Modern Városok Program projektelemei később is működtethetőek, fejleszthetőek legyenek.

A másik fontos ok új munkahelyek létrehozása. Mindenki tisztában van vele, hogy az érdiek nagy része jelenleg a fővárosba jár dolgozni, sokan ott taníttatják gyermekeiket, ott vásárolnak. A jelentős számú új munkahelyet jelentő gazdaságfejlesztő övezet azonban orvosolná ezeket a problémákat, többek között a szolgáltatói szektor erősödését is jelentené. Nem vitatható tehát, hogy ez a fejlesztés Érd valamennyi lakójának érdekét szolgálná.

De miért éppen az Elvira-major területén?

1. Állami földterület. A lehetőségek közül ez a legolcsóbb megoldás, logikus és gazdaságos opció. Az érdi gazdaságfejlesztő övezethez szükséges 200 ha földterület piaci áron történő megvásárlása – óvatos becslések szerint is – legkevesebb 7-8 milliárd Ft-ba kerülne, emellé jöhet még az ilyenkor elkerülhetetlen spekulációs árfelhajtó tényező, ami akár többszörösére növelheti a területszerzés költségét. Ez esetben jogosak lennének a számonkérések és nehezen tudnánk megmagyarázni, hogy ami 2,5 milliárdból megoldható, azt miért 10 milliárdból oldjuk meg.
2. Rendkívül jó megközelítésű a terület – M6 autópálya, 6., 7. számú főutak, 40-es vasúti fővonal –, és a gazdaságfejlesztő övezet létrehozása nemzetgazdaságilag is kiemelt jelentőséggel bír.
3. A közel 600 hektáros területből a génbank mindössze 15 hektáron fekszik, a gyümölcsös 75 hektáron, a föld nagyobb része, 450 hektár, nagyrészt vállalkozóknak bérbe adott szántóföld, amiből Érdnek 200 hektárra lenne szüksége.

Az, hogy az ellenérdekeltek a fenti tények tükrében és ellenére miért kezdtek háborút a várossal, az utolsó pont alapján könnyen kitalálható. Az azonban, hogy saját anyagi hasznukat hetvenezer ember érdekével helyezik szembe, már egyáltalán nem tolerálható.

El kell ismerni, ügyes taktikai és kommunikációs húzás volt elterjeszteni és minden nyilvános fórumon hangoztatni, hogy ki akarjuk vágni a gyümölcsfákat, meg akarjuk szüntetni a génbankot, blablabla.

Ám ha mégoly ügyes húzás is volt, akkor is csak hazugság. És mint minden hazugság, ez is könnyen leleplezhető. Elég csak visszaugrani újra a 3. ponthoz: a 600 hektárból 15 hektár a génbank, 75 hektár a gyümölcsös. A gazdaságfejlesztő övezethez nem erre, hanem a jelenleg nagyrészt bérbe adott 450 hektár szántó kevesebb mint felére, 200 hektárra van szükség.

Tehát hogy mindenki értse: nem vágunk ki gyümölcsfákat, nem szüntetjük meg a génbankot! A gyümölcsös és a génbank megőrzendő érték az ország és Érd számára.

Mi lehet a megoldás?

1. A kormány augusztus végén úgy dönt, hogy Érd megkapja a gazdaságfejlesztő övezethez szükséges 200 hektárt. A génbank és a gyümölcsös érintetlen marad.
2. A szakma a már kijelölt 70 hektár mellé 1 vagy 2 tagban kijelöli a következő 130 hektárt. A NIPÜF Zrt. álláspontja szerint megfelelő lenne – első ütemként – a 70 hektáros kijelölt terület átadása is, ami nem zavarná a gyümölcsös működését. Ide 40-60 hektárra már konkrét befektetői megkeresései vannak a NIPÜF Zrt-nek, így a gazdaságfejlesztési övezet benépesülésének előkészítése azonnal elindulhatna.
3. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (az Elvira-major üzemeltetőjének) felvetését csak végső esetben, az első két pont meghiúsulása esetén, kényszerűségből támogatnánk. Ennek lényege a gyümölcsös és a génbank szakszerű áttelepítése, ami 6-8 évig tartana és hozzávetőleg 2,5 milliárd forintba kerülne.

Érd tehát támogat minden olyan kompromisszumot, amely megoldást hoz a helyzetre. A gazdaságfejlesztő övezetre azonban szüksége van a városnak, mert munkahelyeket teremt, mert 1-3 éven belül a helyi iparűzési adóbevétel megtöbbszörözését jelentheti, mert csak ezáltal biztosítható Érd biztonságos, tervezhető és finanszírozható jövője.

TéMA