Néhány évvel ezelőtt felmérést végeztünk az érdiek körében a Batthyány Program pontjai kapcsán, s a kérdőívre érkezett közel kétezer válasz sok tanulsággal szolgált. Az egyik ilyen, hogy a megkérdezettek többsége szerint jó irányba mennek a dolgok a városban. Ez ugyan elégedettséggel tölthet el minket, de még nem ad okot a megelégedésre. Hiszen számos fontos és kiemelt feladat áll előttünk. Ilyen mindenekelőtt – és ez a másik fontos eredménye a felmérésnek – az érdi utak rendbetétele.

Facebook-oldalamon – kis túlzással – minden harmadik-negyedik kommentár erről szól. Mikor lesznek aszfaltos utak Érden, mikor csináljuk meg ezt meg azt az utcát? A hozzászólók többsége persze nem általában, hanem a saját utcája felől érdeklődik, de mindenképpen jogos felvetések ezek, amivel nemcsak polgármesterként, hanem érdi lakosként is tisztában vagyok, hiszen az az utca, amelyben lakom, ugyancsak zúzott köves, nem aszfaltos. (És addig nem is lesz az, amíg a többi nincs kész…)

Két éve kötöttük meg Magyarország miniszterelnökével azt a megállapodást, amely a Modern Városok Programba Érdet is beemelte, és amelynek révén több tíz milliárd forint fejlesztési pénz érkezik a városba. 

Kézenfekvő a felvetés, hogy ebből a pénzből elsőként és minden más helyett miért nem a lakóutakat hozzuk rendbe. Ha jobban belegondolunk a válasz is kézenfekvő. Hiszen házat sem úgy építünk, hogy először a tetőt és a kéményt húzzuk fel, és a legvégén tesszük le az épület alapját. Az ilyen ház nemhogy lakhatatlan lesz, de sose épül fel. A fejlesztéseknek – ahogy a házépítésnek is – logikus, fel nem cserélhető sorrendje van.

A másik ok, hogy ha az Érdnek juttatott fejlesztési forrásokat kizárólag a lakóutakra fordítanánk, akkor nem lennének új óvodák, új iskolák, felújított orvosi rendelők, ami - nem nehéz ezt belátni - szintén komoly elégedetlenséget szülne.

A Batthyány Programra épülő Modern Városok Program egy átgondolt, több pilléren álló várospolitikai koncepció, amely a szükséges különböző fejlesztéseket a nagy egész részeként kezeli, és lépésről lépésre - akár a kirakós játék darabjait -  valósítja meg.

Az első lépés a város csatornázottsága volt. Ezt a sürgető munkát tavaly befejeztük, így a korábban alig húsz(!) százalékban csatornázott város teljes egészében csatornázottá vált.

A következő logikus lépés az ugyancsak komoly gondot jelentő vízelvezetés problémájának megoldása. Ezt mindenképpen a lakóút-építések előtt kell elvégezni, fordított sorrendben ugyanis szedhetnénk fel az új utakat, az arra fordított pénzt pedig az ablakon dobnánk ki.

A vízelvezetés megoldását el is kezdtük most a Modern Városok Program keretében. Az elmúlt években rengeteg panasz, levél, személyes megkeresés érkezett hozzám azzal kapcsolatban, hogy egy-egy nagy esőzés után befolyik a víz az ingatlanokba. Legalább annyi panasz érkezik, mint a lakóutak állapotáról. Ennek megoldása tehát ugyancsak halaszthatatlan, és most végre forrás is van rá. A felszíni vizet egy úgynevezett vésztározóban, vagy ahogy Érden elterjedt: záportározóban gyűjtjük össze az érdligeti Papi földeken. Így megszűnhet végre a vízelvezetés több évtizedes problémája, megszűnhet az ingatlanok veszélyeztetettsége.

Mindeközben elkezdődött a gyűjtő utak, mások mellett például a Tárnoki út felújítása is.

Ezek a munkák reményeink szerint 2018-19-re elkészülnek, és ezt követheti a lakóút-építési program.

Ez mintegy 300 km utat jelent, és nagyságrendjét tekintve a csatornázáshoz mérhető beruházás lesz - hozzávetőleg 20 milliárd forintos forrás kell majd hozzá. Ennek megszerzésén már dolgozunk (miközben azért a képviselői keretekből több helyen is zajlik rövidebb útszakaszok aszfaltozása). Biztató jel volt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes minapi érdi sajtótájékoztatója, amelyen a kormány képviselőjétől is elhangzott: meg kell, meg fogjuk oldani a lakóutak problémáját.

A tervezését megkezdtük, és hiszem, hogy a következő ciklus végére végezhetünk a lakóút-építési programmal is!

TéMA